Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy cikk első sorára vagy az illusztrációra pillantva görcsbe rándult a gyomrunk, vagy épp megkönnyebbülten felsóhajtottunk, mielőtt még bármi konkrétumot elolvastunk volna. Miért van az, hogy az érzelmek gyakran megelőzik az érzékeket, illetve a tudatos gondolkodást?

Nos, Edward Thorndike amerikai pszichológus nevéhez fűződik a holdudvar-hatás nevű jelenség leírása. Megfigyelte, hogy amikor találkozunk egy külsőleg vonzó emberrel, akkor nem tudatosan bár, de magunkban összerakunk róla egy jellemrajzot is, amelyet külsejéhez hasonlóan impozánsnak találunk. Magyarán, aki vonzó, az csakis kedves, becsületes, hiteles, empatikus, stb. lehet. A jelenség előnytelen külsejű emberek esetében is működik, olyankor negatív tulajdonságokkal ruházzuk fel az illetőt.

Nem csak emberek esetében működik a holdudvar-hatás, hanem erre épül fel az egész marketing szakma is. Gondoljunk csak a csillogó, jó minőségű csomagolásra, a reklámokban látható vonzó színészekre. A néző ösztönös reflexére építenek, hogy ami ennyire szép, az egész biztosan ugyanannyira jó is. Az óvatlan fogyasztóban beindul egyfajta belső film, amiben felépíti magának a tökéletes terméket, így ezzel a gyártónak már nem is kell bíbelődnie.

Továbbmennék: ez az érzelmi alapon működő belső mozi az alapja mindenféle propagandának és manipulációnak is. Elég néhány egyszerű üzenet, amely a befogadó személy érzelmeit egy bizonyos irányba billenti, onnan ő már összerakja a saját személyre szabott elképzelését. Kell hozzá egy ütős szalagcím, vagy egy fotó, és az agyunk már építi is a hozzá tartozó „holdudvart”. A gond ezzel annyi, hogy a propaganda nagyon gyakran az olyan ősi negatív érzelmekre hat, mint amilyen a félelem. Félni márpedig nem az agyunk logikus gondolkodásért felelős részével szoktunk, így aki fél, az kevésbé gondolkodik tisztán, következésképp irányítható.

Korábbi bejegyzésemben már utaltam arra, hogy nem minden hír, vagy információ célja az, hogy a befogadó fél tájékozottabb legyen, ezért érdemes a hírforrások hitelességét néhány célzott kérdéssel ellenőrizni. Mit lehet tenni az érzelmekre ható befolyásoltság elkerülése érdekében? Szót ejtettem arról, hogy a félelem központja nem az agy racionális gondolkodást végző külső, kérgi területén található, hanem az ösztönös viselkedésért és az érzelmekért felelős mélyebben levő területen. Valahogyan össze kell tehát kapcsolni ezt a két agyterületet, és el kell kezdenünk a racionális gondolkodást.

Itt megosztanám egy személyes tapasztalatomat a példa kedvéért, hogyan is működik a manipuláció. Nagyjából egy hónappal ezelőtt az egyik portál leadott egy írást a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. A cikk borítóképén nyolc vagy tíz lezárt koporsó volt látható. A szerző a fotóról egy szót sem ejtett, a kép alatt az olaszországi megbetegedési és halálozási adatokról volt egy összefoglaló. Bevallom, az első pillanatban nekem is görcsbe rándult a gyomrom. Koporsó, tehát halál, tehát veszélyben a szeretteim, tehát veszélyben vagyok én, tehát…és lehet folytatni a végtelenségig. 

Saját lelki épségünk megóvása érdekében ezen a ponton érdemes megakasztani ezt a tovagyűrűző folyamatot. Ilyen esetben néhány jól irányzott kérdés lehet a segítségünkre (meglepően hasznos tud lenni, ha megtanuljuk a helyes kérdéseket feltenni). Mi az, amit látok/olvasok? Ha lehántom róla a saját feltételezéseimet, félelmeimet, mi marad? A példánál maradva: néhány koporsó volt a képen. Nem tudni, hogy mikor és hol készült a kép, szintén nem derül ki, hogy volt-e bennük valaki, és ha igen, akkor miben hunytak el. A szerző azáltal, hogy a halált jelképező koporsót használta illusztrációként, akarva-akaratlanul elindíthat egy olyan gondolatspirált, ami leviheti az olvasót a legmélyebb félelmeihez.

Természetesen nem célom alábecsülni a veszély súlyosságát, a példával a folyamat működését illusztráltam. Sajnos több hasonló cikkel futok össze nap, mint nap, amelyeknek a legfőbb célja nyilvánvalóan a hatáskeltés és az olvasottság fenntartása. Ahhoz azonban, hogy józan döntéseket tudjunk hozni, fontos felismernünk, hogy mikor tájékoztatnak minket, és mikor próbálnak meg a félelmeink segítségével manipulálni. Ne hagyd magad, gondolkozz, és mindig tedd fel a megfelelő kérdéseket!

Ha tetszett, kérlek lájkold, vagy oszd meg!

/Kép forrása: flickr.com/